Nem véletlenül zajlik nyilvános szakmai vita mostanság arról, hogy egy magát startupként definiáló induló technológiai cégnek milyen stratégiát érdemes választania a növekedés és a tőkebevonás területén. Az eddigi publikációk nagy alapossággal elemezték ki a felgyülemlett tapasztalatokat, sikereket és kudarcokat, és vonták le a tanulságokat a saját értelmezési tartományukban. Eközben jórészt mindegyikük figyelmen kívül hagyta, hogy a nagyjából 2022. óta radikálisan megváltozott makro- és finanszírozási környezet milyen új gazdasági, növekedési és befektetési stratégiákat kíván meg, ahogy egyébként azt is, hogy összes gazdasági hatásában milyen növekedési minták sulykolása mit eredményezhet. Pedig ha azon lamentálunk, hogy egy Forma 1-es pályán mekkora gázzal és milyen sebességgel lehet a leggyorsabban végig menni és mikor mekkora a kisodródás veszélye, nem árt, ha azt is számításba vesszük, hogy magát a pályát nem áztatta-e eső, esetleg nincs-e rajta tartós szennyeződés, s hogy ha mindezeket rosszul mérjük fel vagy figyelmen kívül hagyjuk, nem okozunk-e tömegbalesetet. Cikkemmel a "Nagy Startup Vitához" szeretnék hozzászólni.
Fokozni kívánja az innovációt a magyar gazdaságban a kormány, ennek jegyében szervezeti átalakítást és szemléletváltást is végre akarnak hajtani a következő időszakban, ennek részleteit ismertették a Neumann János Program vezetői az Indexnek adott interjújukban.
Az elmúlt negyedévekben beszűkült gazdasági környezet nem könnyítette meg a korai fázisú cégek forráshoz jutását, azonban a kockázati befektetésekkel foglalkozó PortfoLionnál úgy látják, hogy a vállalkozói kedv a makrogazdasági körülményektől függetlenül töretlen, nincs szükség az alap befektetési stratégiájuk megváltoztatására. Pálfalvi Márkot és Pásztor Aurélt – a PortfoLion korai és növekedési fázisú befektetések szakértőit – a cégek kiválasztásának folyamatáról, a legnagyobb potenciált rejtő területekről és a legígéretesebb vállalkozásokról kérdezte a Portfolio.
Az európai magántőke-szektorban a tavalyinál optimistább a hangulat – derül ki a Roland Berger tanulmányából. Míg 2023-ban az iparági szakértők 60%-a stagnálást jósolt, addig idén 65% a magántőke bevonásával megvalósuló M&A tranzakciók nagyobb volumenére számít. Ez a várakozás elsősorban a finanszírozási feltételek várható enyhülésének és a nagyobb befektetési lehetőségek érzékelésének köszönhető. 2024-ben a legvonzóbb célágazatok a technológia, a szoftverek és digitális megoldások, valamint a gyógyszeripar és az egészségügy.
A meglévő, részben vagy egészben állami hátterű tőkealapok kihasználtsága jelentősen, 49%-ról 67,6%-ra nőtt azóta, hogy a Nemzeti Tőkeholding átvette a koordinációs feladatokat – derült ki a társaság mai sajtóeseményén. A Baross Gábor Tőkeprogram első pillérében tevékenykedő alapkezelők eddig 4,3%-os nominális megtérülést tudtak felmutatni, de már elindult a második, zöld pillér is 200 milliárd forintos keretösszeggel. Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója elárulta: készül a Baross Gábor Tőkeprogram harmadik pillére, és változások jönnek a Hiventures eddigi tőkekihelyezési gyakorlatában is.
A tavalyi év a kockázatitőke szektorban sem a fellendülésről szólt, a befektetők a kedvezőtlen makrogazdasági fejlemények hatására a kisebb kockázattal járó, értékmegőrző lehetőségeket keresték inkább, a tőkeintenzív startupok pedig sokkal rosszabb feltételek mellett juthattak csak forráshoz. De akkor mihez kezdtek a tőkéjükkel a kockázati alapkezelők? A Széchenyi Alapoknál például nagyobb hangsúly került az olyan alapok alapja befektetésekre, amelyeknek köszönhetően még széleskörűbb diverzifikáció vált lehetővé, nemcsak iparági, de földrajzi értelemben is.
Az elmúlt egy évben 25 befektetést, 700 vezető képzését, 13 tanfolyamot, és 1,15 milliárd forint magántőke-bevonást tudhat maga mögött a befektetőcég, amely tavaly decemberben lépett tőzsdére, idén pedig el is nyerte az év kibocsátója díjat a BÉT Xtend piacon. Idén az oktatási és befektetési tevékenységük skálázására fókuszálnak.
A tavalyi év nem a forrásbőségről volt híres, miközben eddig nem látott szintekre emelkedett a lakosság állampapír-állománya, a vállalkozások tőkebevonási lehetőségei romlottak, amely a tőzsdére lépési kedvet sem támogatta, és ez a BÉT középvállalati platformja, az Xtend teljesítményén is érezhető volt. Ennek ellenére a STRT Holding a piac történetének legnagyobb összegű, bevezetést megelőző, kizárólag magánbefektetők általi tőkebevonását hajtotta végre. A Portfolio a magántőke korai fázisú startupok támogatásába való becsatornázásról, a tőzsdei bevezetés előtti felkészülésről kérdezte Balogh Pétert, a cég alapító vezérigazgatóját, Simon Stellát, a kijelölt tanácsadó - a BÉT által díjazott Stradamus Zrt. - igazgatósági tagját, valamint Perger Gábort, a jogi tanácsadást ellátó ügyvédi iroda, az AegisLegal partnerét.
Jeff Bezos, az Nvidia és más nagy technológiai befektetők az emberhez hasonló robotokat fejlesztő startupba, a Figure AI-ba fektettek be több száz millió dollárt - számolt be a Bloomberg.
A Founders Fund, a Peter Thiel amerikai milliárdos által alapított kockázati tőkecég ismét befektet a bitcoinba és az ethereumba - közölték források, jelezve a Szilícium-völgy megújult érdeklődését a kriptopénzpiacok iránt.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman több ezermilliárd dollárnyi befektetést keres a globális félvezetőipar átalakítására, írja a The Wall Street Journal. Altman már régóta beszél az AI-chipekkel kapcsolatos kereslet-kínálati problémáról, mivel nem áll rendelkezésre elég chip, ez korlátozza az OpenAI növekedését. A The Wall Street Journal beszámolója szerint Altman egy olyan projektet fontolgat, amely növelné a globális chipgyártási kapacitást, és állítólag különböző befektetőkkel, köztük az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel is tárgyalásokat folytat.
A Wise, a Skype és a Songkick alapítói 400 millió euróval hoznak létre egy új alapot, amely az európai technológiai startupok támogatását szolgálja - számolt be a CNBC.
Az európai akkumulátor-alapanyag ellátási lánc kialakítását célzó alap létrehozásáról döntött az EIT InnoEnergy és az európai magántőke- és kockázati tőkebefektető vállalat, a Demeter Investment Managers. A forrás induló keretösszege 500 millió euró lesz - közölte csütörtökön az MTI-vel EIT InnoEnergy HUB.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap (EIF) bemutatta a védelmi tőkefinanszírozási eszközt, amely 175 millió eurót biztosít az uniós fegyvergyártási innováció előmozdítására. A kezdeményezés az Európai Védelmi Alapból származó 100 millió eurót és az EIF-től származó további 75 millió eurót egyesíti, exponenciálisan növelve a beruházási kapacitást – derül ki a Bizottság közleményéből.
Bezár a magyar informatikai sikersztori, a Green Fox Academy a Facebookon jelentette be: a háború következményei, a magas infláció és egyéb gazdasági nehézségek folyamatos kihívás elé állította őket, ezért bezárják kapuikat.
Már meghallgatható a Portfolio Csoporthoz tartozó Pénzcentrum Első Yard című podcast sorozatának legújabb adása. A negyedik évad második epizódjában Kádár Tamás, az online csalásmegelőzéssel foglalkozó magyar sztár startup, a SEON alapítójának eddigi karrierútját dolgozták fel. A 29 éves vállalkozó beszélt cégépítésről, kockázati tőkéről és arról a problémafelismerésről is, amely a SEON indulásához vezetett. Ezen túl, egyebek mellett a podcastben arról is kérdezték, hogy mennyire nyitott könyv a felhasználók élete a neten, hogy miért olyan speciális piac az Egyesült Államok, és hogy milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a SEON-t is utolérte a technológiai szektor idei nagy leépítési hulláma.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
